• Cholnoky Péter útinaplója
Augusztus 16-a, csütörtök
Mi ketten fél ötkor fölkelünk, kényelmességből taxit hívunk a rövid távolság ellenére, tíz perccel korábban érkezik, várakozása idegesítő: a kertajtó mellett felejtem a botomat. Már a gyülekezés helyén vagyunk, amikor észrevesszük. Szerencsére a busz késik, Tóth János kocsival visszaviszi feleségemet a lakásunkhoz. Idősb Györgyi úr, a buszcég tulajdonosa maga érkezik, mert fiától, aki eredetileg a buszvezetőnk lett volna, előző nap valaki ellopta összes iratát és pénztárcáját (mint utóbb kiderült, a becsületes tolvaj az iratokat egy kukába helyezte és így meglettek).
Megjön a busz, bepakolás, beszállás; mi ketten a jobb harmadik páros ülésen ülünk, előttünk és tőlünk balra Kamarásék 5 tagú családja, mögöttünk Borika (Petró Mihályné). A jobb első ülésen Jakab Bálint lelkipásztor és felesége, Gyopárka, a bal első ülésen leányuk, Gerlice (a fiúk otthon maradtak), mellette Szakál Dénes, aki Lakitelken majd leszáll, egyébként teli a busz. Indulás után hamarosan Jakab Bálint felolvassa a napi újszövetségi igét (Zsid 11, 32-40), utána az Úr áldását kéri az utazásra és az utazókra.
Kám, Jánosháza, veszprémi körgyűrű, utána tovább a 8-as úton, a litéri leágazás után még egy kis távolságra jobbra térünk le Papkeszibe (talán lehetett volna egyszerűbben), a falu után visszakerülünk a 710-es új útra. Balatonvilágosnál elérjük a 71-es utat, benzinkút, rövid pihenő. Enying (az országút mellett álló monumentális klasszicista református templomába feleségem gyerekkorában sokat járt, amikor a közeli Leshegyen vendégeskedett rokonoknál). Simontornya: elég jól látható az útról nevezetes tornya. Cece, Dunaföldvár, a várost megkerülő úton jutunk el a Duna hídjához, az alföldi parton hamarosan Solt, innen nyílegyenes út Kecskemétig. Megállás a városszéli Auchannál, legtöbbeknek ez az ebéd ideje. Tovább keresztül az Alföldön: Lakiteleknél Tisza-híd, Kunszentmártonnál átmegyünk a Hármas-Körös fölött, a szép Szarvas, és máris Békéscsaba. A város csak pár évtizede tölti be a megyeszékhely szerepét. Odaérkezésünk előtt Lugosi Piroska szakszerű tájékoztatást ad a két meglátogatandó városról, a történeti részeket Jakab Gerlice olvassa fel. Békéscsabával kapcsolatban elsősorban Munkácsy Mihályról esik szó, Gyulára vonatkozóan történelmi szerepéről, váráról, legfőbb hírességéről, Erkel Ferencről hallunk, Piroska azt is elmondja, hogy az erdélyi báró Apor Vilmos itt volt először római katolikus plébános, innen került Győr püspöki székébe, ahol 1945 nagypéntekén a nők védelmében szovjet lövések terítették le, meg is halt húsvéthétfőn. A környék nevezetes nagy fia a több mint 500 éve itt, Ajtóson született Albrecht Dürer, a német festészet és grafika óriása.
A busz parkolót talál Békéscsaba belvárosában az Élővíz-csatorna mellett (a csatornát a település lakói az 1770-es években maguk ásták ki, ezzel bekerültek a Körösök vízrendszerébe), csak pár lépésre van a Munkácsy Múzeum. Szép klasszicista épület, a pénztáros kissé zavarban van a sokféle kedvezményezettünk miatt. Együtt járjuk végig földszinti termeit: a honfoglalás kori állapotokat, a megye élővilágát bemutató első két terem után következik a tágas, több részre osztott Munkácsy terem, amelyben rengeteg ritkaság látható: festmények, tárgyak, vázlatok számos későbbi műhöz. Utána Békés megye történetét és gazdaságnéprajzát ismerhetjük meg. Kár, hogy nem lehet mindent megnézni egy röpke látogatás alatt. Némelyek közülünk lemerészkednek a mélyföldszintre is, ahol további helyi érdekességek láthatók, de van itt Munkácsy Mihályról elnevezett kávéház, múzeumi mozi, bíbickuckó és baba-mama szoba is.
A múzeumtól néhány utcasaroknyira áll a Steiner-kúria, Munkácsy anyai nagynénjének családja lakott itt, és a Békéscsabára került elárvult Munkácsy gyerekek gyakran jöttek ide játszani. A földszintes, otthonos épületben Munkácsy korából való szép berendezés látható.
(folytatása következik)