• Cholnoky Péter útinaplója - 2. rész
Augusztus 16-a, csütörtök
Vissza a buszhoz, irány a csupán mintegy 20 km-re lévő Gyula. Először a kollégiumi szállásunkat keressük meg. Ez nem is ment olyan könnyen: utcája, a Szent István út azonnal meglett, de jó darabot kellett kifelé megtenni a városközponttól, míg ráleltünk a kollégiumra. Mivel négy óra alig múlt el, a busszal beutazunk a város közepébe, a busz a Megyeház utcában marad. Az ősi eredetű Gyula roppant városias hely, látszik rajta, hogy hosszú időn át ez volt a megye székhelye. A busztól gyalog folytatjuk utunkat, a Petőfi téren remek szobor a költőről, kis utcán át jutunk át az Erkel Ferenc térre, természetesen az ő szobra díszíti, a tér sarkán van a város egyik nevezetessége, a Százéves Cukrászda; de most nem megyünk be, mert el akarunk jutni Erkel Ferenc nem túl közeli szülőházába. Az egykori Németgyulán járunk (a török kiűzése után a környéket Harruckern udvari fegyverszállító kapta meg, 1720-ban ő telepítette ide és az egész környékre a németeket, akik nem fértek meg a régen itt élő magyarokkal és ezért külön városrészt alapítottak), az egykori főterén álló Szent József templom előtti park sarkán áll az a terjedelmes, fehérre meszelt polgárház, ahol Erkel Ferenc született; ma Erkel Ferenc Emlékház. Sajnos az orrunk előtt bezárt, így csak kívülről csodáljuk meg, emléktábláival együtt.
Vissza a belvárosba, sokan a Százéves Cukrászdában találnak vigasztalást. Mire buszunk szállásunkhoz ér, már itt a vacsora ideje. A kollégiumot most újították fel és bővítették, nyilvánvalóan szakközépiskola, mert hatalmas épületrendszerében számos oktatóműhely is látható. Az ebédlő is újszerű. Mivel mindenki megéhezett a meleg ételre, jólesik még a virslivel gazdagított tökfőzelék is. A vacsora után szobaosztás, azt hiszem mindenki elégedett lehetett vadonatúj szobájával. Egy-egy fürdőszobára csak kevesen jutnak. A folyosó tele van hűtőszekrényekkel.
Beköltözés után harsány folyosói kiáltás: 19.30-kor indulunk a városba gyalogosan. Kellett volna Jancsi és Juliska módjára kavicsokat vinni magunkkal, mert jó pár kanyar és kereszteződés után jutunk el az Élővíz-csatornához, melyen átkelve először a miklósvárosi görögkeleti (ortodox) templom mellett haladunk el, az utcát szegélyező parkban sok szobor, többek közt Ady Endre, Albert Dürer, József Attila. A fák közt bújik meg a Harruckern-Almássy kastély, benne a Dürer-teremmel. Belépünk a vár parkjába, előttünk magasodik a régi, szinte épségben lévő téglavár. Sok birtoklója közt említhető Korvin János, Mátyás király természetes fia és a király által kiszemelt örököse; a balsorsú fiú felesége, Frangepán Beatrix és lányuk a ferencesek itteni romtemplomának kriptájában nyugszik Kilencig van nyitva a vár és a benne látható Erkel Ferenc Múzeum, talán már nem érdemes belekezdeni. Mindenki megcsodálja viszont Tóth Béla Végvári vitéz című szobrát, mely a vár előtt áll. A vár melletti tavacskán felépített színpadon ma este éppen nincs előadás. Fél Gyula itt nyüzsög, a forró nap utáni hűvösségben jólesik a hideg sör a vár előtti sörözőben. A mesebeli kavicsokra mégsem lehetett szükség, mert mindenki időben hazatalált a kollégiumba.
