2016. április 30-án, hetvenhét évvel a templom építése után felszentelték az újonnan épített templomtornyot és három új harangot, valamint a megújult templomot. Ez nem csak a református gyülekezetnek volt nagy ünnepe, hanem a városnak is, amelyet jelzett, hogy a város vezetői, a képviselőtestület tagjai, országgyűlési képviselők, a Vas megyei kormánymegbízott és sok más - nem a gyülekezethez tartozó - ember is részt vett.
Az alkalom 11 órakor kezdődött a templom előtti téren – amelyik az első teljes magyar nyelvű Bibliát fordító Károlyi Gáspár nevét viseli –, ahol Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, Szakál Péter az Őrségi egyházmegye esperese, valamint Jakab Bálint Mihály a szombathelyi gyülekezet lelkipásztora kézrátétellel megszentelte a három új harangot. A harangok reggeltől díszbe öltöztetve, virágkoszorúval és nemzeti szín szalagokkal díszítve várták a látogatókat. A harangok felirata és a három címer tanúság a dunántúli reformátusság hitvallásáról, a nemzeti összetartozásról és a Krisztusba vetett üdvösség reménységéről. Nemcsak fényképeztek és fényképezkedtek sokan, hanem sírtak is a meghatottságtól. Évtizedek álma, nemzedékek imádsága vált láthatóvá Isten szeretetében.
A harangszentelést követően a gyülekezet gondnoka felkérte a püspököt a templomajtó megnyitására a 122. zsoltár éneklése kíséretében. A megnyitott ajtókon vonult be Isten népe a püspök és esperes vezetésével, akiket a gyülekezet lelkipásztora és Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, az alkalom ünnepi vendége követett, majd a palástos lelkészek, meghívott vendégek és a gyülekezett követett orgonazúgás között.
Az ünnepi igehirdetés alapigéje a 25. zsoltár 1-3. verse volt, amelyből Steinbach püspök úr a felemelkedés, a magasból nézés isteni ajándékáról beszélt. A torony felemeli a tekintetet Isten felé, hogy aztán az egész ember kívánkozzon a magasba. Ez a motívum aztán vissza- visszatért az ünnepi köszöntőkben is. Az igehirdetést szentelő imádság, hitvallás, nemzeti hitvallás, a Himnusz és áldás követte.
Az istentiszteleti közösség ünnepi közgyűléssé alakult, amelyben rövid ünnepi műsor és köszöntések következtek. Jakab Bálint Mihály lelkipásztor köszöntötte a miniszter urat, az egyházi méltóságokat, a lelkipásztori közösséget, a meghívott vendégeket személy szerint, valamint a jelen lévő ünneplőket. Az alkalom ünnepi meghívottját, Balog Zoltán minisztert kérte ünnepi beszédre elsőként. A miniszter szavait kísérte a legnagyobb médiaérdeklődés, holott tisztétől eltekintve a gyülekezet a legbőkezűbb támogatót köszöntötte benne. A miniszter úr értékekről és prioritásokról beszélt: „A vallás nem magánügy, a hit megvallása az egyik legszemélyesebb közösségi ügy, ezért épülnek templomok, és ezért gondolja a kormány fontosnak, hogy támogassa a templomépítést… Akik tornyot építenek és akik megszólaltatják a harangot, azt üzenik, hogy van mondanivalójuk, nemcsak annak a közösségnek, amelyhez tartoznak, hanem mindenki számára. Az üzenet a Biblia nyelvén fogalmazva nem más mint az örömhír, az evangélium. Ez az örömüzenet azonban nemcsak szavakból áll, hanem legalább annyira tettekből, életformából, kultúrából és történelemből is”.
A miniszter beszédét követően a gyülekezet lelkipásztora beszámolt a templomfelújításról, valamint a toronyépítésről. Az előbbit a várossal közös projektben sikerült megvalósítani több mint 50 millió forint értékben: teljes nyílászáró csere, szigetelés, új bejárat építése, térkövezés történt. A toronyépítés és harangok beszerzése másfajta támogatásból állt össze: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és személyesen Balog Zoltán miniszter úr nyújtott támogatást, a város szintén nagyobb összeggel segített, egy végrendeletben az egyházközségre hagyott ingatlan értéke is ide került, továbbá a hívek adománya és két alapítvány támogatása tette lehetővé a megvalósulást. A lelkipásztor kiemelte, hogy nemcsak reformátusok adakoztak a toronyépítés céljára. A torony 72 millió forintból készült el. Részletes adatok az alkalomra készült ünnepi kiadványban olvashatóak a toronyépítésről a 2010-es tervezéstől a 2015. decemberi építkezésig, majd az ünnepi szentelésig. A lelkipásztor összegzésében kiemelte, hogy az utóbbi nyolc évben 152 millió forintnyi épület-beruházás történt a gyülekezetben.
Az ünnepi megszólalásokat ünnepi műsor, versek, orgona és fuvolazene színesítette. Köszöntőt mondtak: Szakál Elemér nyugalmazott esperes, a gyülekezet korábbi lelkésze, dr. Puskás Tivadar Szombathely polgármestere, dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, volt honvédelmi miniszter, dr. Werner Gangoly, a felsőőri (Oberwart) gyülekezet gondnoka, aki ajándékot is hozott magával, G. Labossa György az evangélikus testvéregyház nevében, a sort a gyülekezet gondnoka, Nagy András zárta, aki megköszönte minden jó szándékú ember segítségét.
Ezt követően a gyülekezet lelkipásztora szólította a támogatókat, kivitelezőket, segítőket. Közel negyven előre elkészített csomaggal köszönte meg jelképesen a munkájukat. A csomagban erre az alkalomra készült póló, illetve emléklap volt. A harangok beszerzését támogató Balog Zoltán miniszter kisharangot kapott ajándékba. A gyülekezet minden presbitere és pótpresbitere pedig nemzeti színű szalaggal díszített borítékban emléklapot és fényképet kapott ez alkalomból.
A hosszúra nyúlt köszöntések megkoronázása a végére maradt. Az ünnepi közgyűlésből újra istentiszteleti közösséggé alakult gyülekezet előtt meghívta a gyülekezet lelkipásztora a püspök és miniszter urat, hogy szólaltassák meg a szombathelyi református gyülekezet történetében először az időközben helyére érkező harangot. A 328. dicséretre vonultak hárman. Mikor elhallgatott az orgona, a miniszter elsőnek meghúzta a harangot, a püspök, a lelkipásztor következett. Miközben kattogtak a fényképezőgépek, együtt, hárman markolták és húzták harangkötelet. A gyülekezet felállt, sokan sírtak. Történelmi pillanat volt! Nyolcvannyolc évvel a gyülekezet önállóvá válása és hetvennyolc évvel a templomépítés után megszólalt a harang a református templom tornyában. Szívből felelt erre a gyülekezet a 264. énekkel.
Az ünnepet követő szeretetvendégség és beszélgetések belenyúltak a délutánba.
Ráadás:
Vasárnap, az édesanyákat köszöntő ünnepi istentisztelet még mindig az egy nappal korábbi ünnepi hangulatot hordozta, amelynek megkoronázásaként, akik kívánták, délben meghúzhatták az új harangot. Közel negyvenen szegődtek harangozónak, kisgyerekek és idősek, családok álltak sorba, hogy ennek a kivételes élménynek részesei legyenek: ők is harangoztak a szombathelyi reformátusok új harangjával.
Jakab Bálint