Címlap Kalandozó gondolatok a Költészet Napján

Szegény József Attila nyilván nem gondolta volna 1937-ben, halálakor, hogy több évtized múltán születésének évét a regnáló államhatalom- az amnesztiatörvény után egy évvel – emlékezéssé nyilvánítja olyan okból kifolyólag is, hogy kell ennek a népnek egy jó kis emlékezés, de az azért legyen államilag ellenőrizve. Így esett a választás József Attilára, akit a Kádár –korszak főideológusa, Aczél elvtárs és tanácsadó köre kommunista költőnek titulált. Holott ez a szerencsétlen, már gyermekkorában pszichés bajokkal küszködő ember semmiképpen sem volt sorolható abba a körbe, ahová a„ legvidámabb barakk” országának megmondó percemberkéi szerették volna.

József Attila élete egy rohanás volt önmagával és a világgal szemben. Ebbe a rohanásba rokkant bele, dobta el magától az életét. Nem azért, mert költőtársai, vagy a korszak, amelyben élt, kivetette őt magából. Nem azért,mert nem kapott munkát, szerkesztői állást, tisztes fizetést , megélhetést. A Kádár- korszak az 1964-ben életre hívott megemlékezéssel szeretett volna két legyet is ütni egy csapásra. Megmutatni a „Nyugatnak”, hogy az épülő szocializmusban már igenis lépjogosultsága van a költészetnek, az emberek nem is emlékeznek a „szörnyű ellenforradalomra”, a pesti srácok, Pongrátz Gergely, a Corvin- köz csak egy lidérces álom, az épülő- szépülő új világ pedig nem feszegeti a pártfőtitkár hatalomra jutásának legitimitását.

 

Ugyanakkor az „ideológiai front” mélymerülési harcaiban olyan költőóriást kellett keresnie a hatalomnak, akire rá lehetett húzni a „szocialista költő” nagykabátot, amely költő származása, életrajza, költészetének egyes korszaka, lírai kifejezésmódja megfelelt a kommunista emberről álmodott képnek.

József Attila nem tehetett arról, hogy sematizálták őt és a költészetét. Iskolai tananyagként mint szocialista költő szerepelt a rendszerváltásig, majd költészetének egyes korszakait méltatták, később rájöttek, hogy legszebb verseinek semmi köze a társadalmi változásokhoz, a politikai hitvalláshoz.

József Attilára is természetesen hatással voltak korának modern irodalmi törekvései, az avantgárd irányzatok közül különösen az egzisztencializmus, ismerte Bergson és Freud tanításait, fordította Mallarmé, Gautier, Villon verseit, ismerte a lélektani gondolkodás és költői ábrázolásmód új módszereit, a magyar irodalmi kánon jeles képviselőit, költőelődeit, a magyar költészetet. Egész életében a megértésre, az elfogadásra, a valakihez tartozásra áhítozott. Költészetében, amelyet modern költészetnek neveznek, nyoma sincs a költészetet sokszor megtagadó posztmodern líraszemléletnek és kifejezésmódnak. Költészetében REND van, és ez a szabályozottság jellemzi az igazi nagy József Attilai költészetet. Az Eszmélet című tizenkét szakaszos költeményét olvasva érthetjük meg igazán őt: József Attila nem a rombolásban, nem a mindent tagadásban látta a világ szebbé és jobbá válását. Az ő életfelfogása is csak gyarlóan emberi volt, az isteni rend utáni örök emberi sóvárgásban lelte meg önmagát és költészetét.

Híressé vált Curriculum vitae című önéletrajzi írásában megfelelni próbált támogatói körének – mert az annyira más és érdekes – és a pravoszláv egyházhoz tartozónak vallotta magát. Holott az ortodoxiához volt a legkevésbé köze, édesanyja szabadszállási református családban nőtt fel, József Attilát és nővéreit a Kálvin téri református templomban keresztelték meg.

József Attila költészetét tehát pontosan azért magyarázták félre, emelték ki belőle- a Kádár- korszak elsősorban – azokat a költeményeket, amelyek megfeleltek a szocializmus elvárásainak. Nem vették észre, nem is értették, hogy ez a költő egész életében a soha nem ismert apát siratta, a szerető anyai ölelésekre vágyakozott, szerelmeiben is mindig kisfiú volt, akit elringattak a puha női karok, ahol elfeledhette gyermekkora nehéz éveit, az éhezéseket, az öcsödi nevelőszülők bárdolatlanságát. Igazi otthonra vágyakozott, gyerekekre, szerető feleségre, tisztaságra, kényelemre. Helyette csak önmagát kapta, azt a József Attilát, aki nem tudott megbirkózni démonaival és fiatalon eldobta magától az életet.

Ne haragudjunk rá azért, mert egy álságos korszak benne látta megtestesülni ideológiája igazolását. Szerencsére költészetéből meríthetünk, és ha átlapozzuk a megrendelésre írt verseit, előtűnik költészetének igazi szépsége. Az a József Attilai költészet, amelybe belefér a Nem, nem soha! című költeményétől kezdve az Íme, hát megleltem hazámat című versig minden.

 

dr.Sipőczné Miglierini Guiditta

 

 

Ajánló

Ma 2018. február 19., hétfő, Zsuzsanna napja van. Holnap Aladár és Álmos napja lesz.
Ki olvas minket
Jelenleg 51 vendég olvas minket