Címlap Vallomás a futásról és egyebekről

- levélrészlet -

 

Kedves Tiszteletes Úr!

… Isten dicsőségére nagyon jó és kellemes dolog dolgozni és élni. Úgyhogy még ha jól is esik a gyarló fülnek és szívnek hallani a dicséretet, mégis Istené a köszönet és hálaadás, hogy mindezt lehetővé tette és hagyott minket a szép időben futni, vigadni és örvendezni.

…Viszont Istennel és Jézus Krisztussal találkoztam… amióta Ő velük járok, megtapasztalom azt a szeretetet és azt a jól eső valahova tartozást, egy nagy Krisztusi-családba tartozást, ahol jó lenni, ahol érdemes tenni és dolgozni. A szombathelyi református templom az én otthonom, ott vannak a testvéreim, akiket szeretek, ott hallom az Igét, ott nyugszik meg a szívem és tölt el még jobban Istennek Szentlelke…

A szombati nap csodálatos volt. Még ha én sokkal nagyobbat is álmodtam, legalábbis a futók létszámát illetően, végül is kezdetnek nem rossz a 41 fős létszám. Jövőre már okosabbak leszünk a szervezést illetően, és talán akik hallgatták az elmúlt vasárnapi igehirdetést és olvasták a fb. bejegyzéseket, a Reposzt-ot és látták a fényképeket, jövő évig sóvárogva várják ezt a közösségi napot.

Előkerültek ismerős és ismeretlen segítők és résztvevők, fantasztikusan sokat készült Pap Ilona a játékokkal és a Nőszövetséges és a többi asszonyok is odahordták sütemény és zsíroskenyér képében az összes szeretetüket. Kis és nagy Dénesek egyszerűen lenyűgöztek. Az a kicsi fiú olyan bámulatosan segített és vett részt mindenben. Nagyon tetszett, hogy milyen otthonosan és nyitottan mozgott közöttünk.

Személyesen megmelengette a szívemet Péter bácsi „begurulása”, nem csak azért, mert a futóbarátnőim tolták be a célba, hanem azért, mert bár a teste elfáradt a kedves és tiszteletbeli öregúrnak, mégis igényt tartott e nagy családi összejövetelen való részvételre. Megtiszteltetés volt, hogy volt annyira fontos ez a program is, hogy eljöjjön.

A főzők fűszerezték be a napot, igazán jókedvében volt hátul a társaság. Nagy kár, hogy az egyházmegye többi gyülekezetei nem tartották érdemesnek az ide látogatást. A Fúvószenekar is alig akart hazamenni, nagyon jól érezték magukat és büszkék voltak Ági néni főztjére.… - szerintem a véradós nő miatt mentek el olyan hamar.

Összegezve: remélem hagyomány teremtődött és valami más is elkezdődött a gyülekezetünk életében. Egy olyan nap, amikor kijövünk a templom szent falai közül, azt körül öleljük mi emberek Isten szent ege alatt és egy értelmes céllal gyönyörködünk Isten szeretetében és egymás jó cselekedeteiben.

Áldás békesség!

Dugonics Katalin

 

Ajánló

Ma 2018. február 19., hétfő, Zsuzsanna napja van. Holnap Aladár és Álmos napja lesz.
Ki olvas minket
Jelenleg 52 vendég olvas minket