Gyülekezet
Egyház
Üzenet
Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház
0066
Szombathelyi Református Templomért Alapítvány
19247919-1-18
részére
Ajánló
- Kategória: Hírek 2010
Köszöntjük Önt és Családját Karácsony ünnepében felidézve az összetartozás nagyszerűségét és az ünnepben Isten történelmet formáló tettét, amikor Megváltót küldött a világnak. Erről adnak hírt az angyalok: „Született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában”. (Lukács evangéliuma 2. rész 11. vers). Ez az öröm két évezred óta mozgatója az esztendő végi napoknak, ugyanakkor ideje a számbavételnek is az ember életében. A számbavétel rendjén az Örökkévaló előtt álljunk meg lélekben, hogy tisztábban ragyogjon az Ő akarata a szívünkben.
Kegyelemteljes Karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog Újesztendőt kívánunk Istentől, a mi Atyánktól és szent Fiától, az Úr Jézus Krisztustól a Szentlélek által minden kedves honlap-látogatónknak és szeretteinek!!
Szombathely, 2010. Karácsony nagyhetében
Jakab Bálint Mihály
lelkipásztor
- Kategória: Hírek 2010
December 24. 17 óra. Családi istentisztelet vokális énekléssel
December 25. 10 óra. Istentisztelet, Úrvacsora
(Igét hirdet Jakab Bálint Mihály lelkipásztor)
December 26. 10 óra. Istentisztelet, Úrvacsora
(Igét hirdet Szakál Elemér ny. esperes)
December 31. 18 óra Óévi istentisztelet
Január 1. 10 óra. Újévi istentisztelet
- Kategória: Hírek 2010
„lélegzetként szakítja
fel az éjszakát
egy megtévedt angyal
de föladja:
tömve a szája faggyal”
Nagy Gábor
Kissné Nagy, vagy Nagyné Kiss – a történetünk szempontjából ez nem is fontos, - szóval Kissné gyomra összeugrott a karácsonyi girlandok, és az üvegdíszeken végigfutó ezüstös ragyogás láttán. A hangszórókból lebutított női hangok folyton azt szajkózták, „szeretet”, „szeretet”. Kissné lázasan számolgatott magában: menyi pénzbe kerül neki ez a szeretet? Mennyi pénzt szánjon a szeretetre? Végül nagyvonalú, szinte pazarló volt, és nagy rakás pénzt költött rá.
A várost amúgy ellepték az angyalok. Pirosak, kékek, arany vagy ezüst színűek, selyemből, zsákvászonból, bársonyból, plüssből. Cérnaszemük csodálkozva meredt – a semmibe...
Kissné hallotta, hogy a karácsonyi vásár forgatagában a mellette álló fiatalasszony aranyhajat kér az elgyötört, átfagyott árustól. „Csak kék van.” „Kék?!” – csattant fel a nő hangja, mielőtt elkáromkodta magát. „Arany kellett volna.”
A hangszórókból üvöltött a „szeretet”. Kissné nyugtalankodott, vajon nem lesz-e kevés, amit vásárolt.
Éjszaka rosszul aludt, aztán fel is riadt álmából. Mindjárt itt a karácsony, addigra mindennel el kell készülnöm – gondolta. Felkelt és álmosan kitámolygott a hálószobából.
Először azt hitte, betörő áll az ablak előtt. Az utcai lámpákban megszínesedett éjszakai ég elé sötét sziluettet vetett valami. Rémülettől vibráló idegekkel szinte öntudatlanul jutott el a villanykapcsolóig. A lámpa fényétől először elvakult, aztán elétárult az elképesztő látvány: egy karácsonyfa a szobában. Alatta barna papírba csomagolt idegen ajándékok. Karácsonyfa, amikor még meg sem vették a fát. Díszek, amiket még nem látott, alma, gyertya, dió, ócskaságok. Ajándékok, amikről nem tudott, durva, régimódi csomagolópapírban. S a szobában valami furcsa, fényes por. Csillám. Fénye néha elakadt a lámpa világában. Furcsa csillámló por mindenütt, az ember szinte irányítani tudta áramló lebegését, szálldosását a sűrű porfellegnek. Hol örvénylett sejtelmesen, hol állt csöndesen, puhán. És ez az erős fenyőillat! Egy idegen fenyő, idegen ajándékokkal.
Kissné megborzongott a hidegtől. Rájött, hogy a lábujja hegyéig fázik mindene, s ekkor vette észre, hogy az ablak résnyire nyitva állt. Mielőtt becsukta volna, kinézett az éjszakába. Valaki bemászott volna az ablakon? A negyedikre? Létra, helikopter, vagy hegymászó-felszerelés nélkül aligha. Kissné az ablakon át csak a sötét eget látta, s valami csillámló hosszú csíkot, ezüstösen pislogót, mintha a szobából kifelé vezetne az a furcsa csillámfelhő.
Kissné dühödten becsukta az ablakot. Egy pillanatig sem habozott. Úgy, ahogy volt, hálóingben elővett egy nagy kukazsákot, mélyfeketetét, és mérgesen dohogva letépdeste a díszeket a fáról, bele a zsákba. Az almákra, gyertyákra rádobálta a csúnya barna papírba csomagolt ismeretlen tárgyakat. Végül fogta a lekopaszított fát, és kihúzta a lakásból, ki egészen a folyosó közepére, minél messzebb kerüljön. Csak ne is lássa.
– Most takaríthatok fel – acsarkodott magában, és karjával dühödten lendített egyet a csillámló porral teli, még fenyőillatú levegőben.
Jakab-Köves Gyopárka
Megjelent a Reformátusok Lapja 2010. december 19-26-i számában.
- Kategória: Hírek 2010
Jakab-Köves Gyopárka írása olvasható a Kárpát-medencei imanap kapcsán a 2010-es publikációk között.