Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

Cholnoky Péter útinaplója

2013. augusztus 17-e, szombat (folytatás)


Délnek tartunk, Tasnádnál rátérünk a Szatmárnémetit Zilahhal összekötő útra. A táj egyre dombosabb, hamarosan Zilahra, Szilágy megye székhelyére érkezünk. Ceausescunak sikerült lerombolnia szinte az egész történelmi belvárost, ilyenféle látnivalóra tehát nem számíthatunk. Pedig itt is sűrűek Ady Endre lábnyomai: itt járt gimnáziumba. Régi főtere azonban úgy-ahogy megvan, középen szép Wesselényi-szoborral, Fadrusz János alkotása. Előbb csak elhaladunk mellette és a dombon álló, messziről látható református templomnál állunk meg. Az előzetes megbeszélés ellenére takarítónő nyit ajtót. Az eredeti templom a XIII. században épült, román stílusban, később gótikus elemeket is beleépítettek. Többször elpusztult, a jelenleg látható templom a XX. század első éveiben épült, sajátságos stílusban; 1500 ülőhely van benne. Lesétálunk a főtérre, csoportkép készül a Wesselényi-szobornál. Az elég távoli református kollégiumra már nem marad idő. A városból kihajtva élelmiszer-áruház előtt állunk meg, feltölthetjük fogyatkozó tartalékainkat. Zilahot elhagyva valaki megkérdezte, ki volt az a Iuliu Maniu, akinek szobrát Zilahon láttuk. Jakab Bálint tiszteletes elmondja, hogy Maniu Szilágybadacsonyban született 1873-ban, a monarchia idején szerepet játszott az erdélyi politikai életben és 1918-ban oroszlánrésze volt abban, hogy egész Erdély egyesült a Román Királysággal. A második bécsi döntés után szívósan harcolt Észak-Erdély Romániához való visszacsatolásáért, 1944-ben, Románia kiugrása után miniszterelnök lett. Bár nevét nem adta a mozgalomhoz, az Észak-Erdélybe ismét betörő románok róla elnevezett Maniu-gárdákat alakítottak, és szörnyű vérengzést végeztek a visszakerült terület magyar lakosai között, csak példa erre a különös kegyetlenségéről hírhedt szárazajtai és csíkszentdomokosi magyarirtás.

 

Cholnoky Péter útinaplója

2013. augusztus 17-e, szombat


Már negyed nyolctól lehet reggelizni, a tegnapiakból okulva az időveszteség elkerülése végett kávét is itt lehet inni. A reggeli a szokott bőségben áll rendelkezésre.
8 óra 7 perckor már úton is vagyunk, ezúttal nyugati irányban hagyjuk el a várost. Elmegyünk a terjedelmes nagypiac mellett (itt sokkal több kistermelő árul a piacon, mint otthon), átkelünk az itt már széles Szamoson és következik a síkság. Kismajtény községnél gondolunk a nagymajtényi síkra, amely egy nyíllövésnyire van tőlünk. Jakab Bálint tiszteletes megtanítja a Nagymajtényi síkon letörött a zászló kezdetű bús ének első két versszakát és máris Nagykárolyban vagyunk. A nevezetes Károlyi kastély a város közepén van, de túl korán érkeztünk, mert szombati napon csak 10 órakor nyitja meg kapuit. Így előbb látogatjuk meg a városhoz csatolt Kaplonyban a Károlyi-család mauzóleumát.

 

Cholnoky Péter útinaplója

2013. augusztus 16-a, péntek

Ébresztő 6.30-kor, reggeli 7.30-kor: tea, sajt, felvágott, mustár (adagológépből), príma fehérkenyér, különböző finom lekvárok.

 

Cholnoky Péter útinaplója

2013. augusztus 16-a, péntek (folytatás)

 

Dél körül indulunk tovább, ezúttal a várostól délre elterülő Koltóra. A nevezetes Teleki-kastély bejáratával pont szemben áll a református templom, Varga Károly lelkész Jakab Bálint tiszteletes régi jó ismerőse. 37 éve szolgál itt, ezen a román tenger által körülvett magyar szigeten. A község többsége magyar és református. 150 év alatt mindössze 5 lelkipásztora volt a gyülekezetnek; a kitűnő állapotban lévő templom 600 éves, ebből négyszáz éve református. A gyülekezet életében öt nemzedék vesz részt, mindegyik lankadatlan elkötelezettséggel. Egyik büszkeségük az a gyönyörűen hímzett címeres magyar zászló, amelyet Észak-Erdély visszacsatolása után Pestszenterzsébet ajándékozott a koltói gyülekezetnek. 1944-ben természetesen el kellett rejteni, az akkori, Farkas nevű  gondnok dugta el és hagyta örökül leszármazottaira. A rendszerváltozás után a gondnok unokája előhozta a kincset és most a templomot díszíti.

 

Cholnoky Péter útinaplója

2013. augusztus 15-e, csütörtök

Csak egy macskaugrás Máriapócstól Nyírbátorig. A város két templomot is köszönhet az 1479-es kenyérmezei győzelemnek: Mátyás uralkodása alatt a török betörés ellen Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál délvidéki kapitány szervezte meg a védekezést, Báthory a csata előtt fogadalmat tett, hogy győzelmük esetén Bátorban (ma: Nyírbátor) két templomot építtet, egyet a községnek, egyet meg a családnak. Az utóbbi a késő gótika egyik gyöngyszeme, a reformáció óta református. Kis dombon áll, az utóbbi évtizedben teljes restauráláson esett át. A templomot fiatal missziós teológushallgató nyitotta ki, bent elénekeltük a 25. zsoltár első versét, közösen elmondtuk az Úr imáját. Megcsodáltuk a gyönyörű gótikus hálómennyezetet, a néhány reneszánsz ajtót és a templom előtt álló hatalmas haranglábat, melynek építéséhez semennyi fémet nem használtak fel. A buszban meghallgattuk a másik Báthory templom, a jelenlegi katolikus plébániatemplom történetét, különös tekintettel a Krucsay-oltárra, amelyet a hűtlen feleségét kivégeztetését megbánó férj készíttetett fekete fából. Ezt a templomot ezúttal nem látogattuk meg, a mára teljesen restaurált Báthory kastélyt is csak egy villanásnyira látjuk.

Ferenc Tamás grafikája