Alább egy levelet teszünk közzé, Nagy Dénes presbiter írását, aki egy kis gyülekezettörténetet színesítő "tálcatörténeti" érdekességet is megosztott. Így ér össze Isten népe örökségében a régi és az új. Köszönjük presbiterünk áldásos munkáját!
Kedves Tiszteletes Úr!
Ha már a hétfői határidőről, ami a Kátéval kapcsolatos néhány soros visszajelzésre vonatkozott lecsúsztam, arra jutottam, megosztom néhány gondolatomat. Néhány gondolatot, amik a tálcák polírozása, törölgetése alatt jutottak eszembe.
Tálca. Egy sokszor észre sem vett tárgyunk, ami magától értetődő része az úrvacsorai dolgainknak, ma divatosan mondva: teszi a dolgát. Hordoz. Sok mindent. Hisz nem a tálca a lényeg, hanem amit hordoz, jobb esetben arra irányul a figyelem. És miközben tisztult a fém, fényesedett a felület eljátszottam a gondolattal, hogy mennyi és mennyi alkalom során „szolgáltak” már a gyülekezetünkben ezek az eszközök. Letakarva az úrasztalán és várva, hogy eljöjjön az idő. Hány és hány mélyen hívő, hinni akaró vagy csak hagyományból hívő ember kortyolt a rajta lévő kehelyből és vette a kenyeret.
Valahonnan jövő és valahova tartó Testvérek nem néztek rá, akik talán megkönnyebbülve, megnyugodva és hálát adva az Úrnak, hogy ismét megélték még az alkalmat, léptek tovább tőle. Mennyiféle sors lépdelt el ezek a tálcák előtt. Vagy a konfirmáltak, ifjak és felnőttek sokasága évről évre, akik először élhették át a csodát.
Az adventek, ünnepi alkalmak, úrvacsorák néma szolgái az új kelyhekhez méltó módon megújultak a polírgép monoton forgása alatt.
Hálás vagyok az Úrnak, hogy megtalált ez a kis feladat, mert ismét elmondhatom, amit a presbiteri jelölésemkor a bemutatkozásom leírtam és a legkedvesebb felirat a templomunkban: Soli Deo Gloria!
Egyedül Istené a dicsőség!
Áldás, békesség!
Nagy Dénes
Utószó helyett:
Elkészültem, és egy kicsit utána néztem ezeknek a tálcáknak.
A rajtuk lévő bevésés alapján megleltem a készítőt ami egy ma is működő alsó szászországi cég.
https://www.original-wellner.de/historie.html
Alpacca-ból készültek. A cégnév alatt egy elefánt szimbólum és „Alpacca” felirat látható. A logó formája alapján próbáltam a behatárolni mikor készülhetett:
http://www.ascasonline.org/windowmarz94.html
A linkben lévő táblázatban szerepel a mi logónk is. Ezek szerint 1927-1934 közt gyárthatták a mi tálcáinkat. Így a gyülekezetünk akár a kezdetektől használhatta őket. Szóval nem akármilyen tálcák ezek
Jakab Bálint lelkipásztor