Címlap

Pünkösd a pentekoszté (= 50) görög szóból (Cselekedetek 2,11) származik. Átformálva mondották „penkostnak”, pünkösdnek, mivel „húsvét után 50 nappal szokott esni”. Sajnos, a pünkösd nagyon háttérbe szorult a karácsony és a húsvét mellett és mögött. Pedig nélküle (Cselekedetek 2. fejezete) nincs semmiféle ünnep, sem keresztyén élet. Mindenek kulcsa Szentléleknél, az Atyának (János 14,16. 26) és a Fiúnak (János 15, 26) a Lelkénél van, aki az első tanítványokra pünkösd napján töltetett ki, mint aki öröktől fogva volt és munkálkodott, s aki a kitöltetés óta is naponta eltölti–betölti szívünket. Szentlélek nem egyéb, mint maga a testben eltávozott Krisztus miközöttünk és mibennünk az ő állandó jelenlétével. Nem vagyunk hátrányosabb helyzetben, mint az apostolok (János 14,18), mivel Szentlelke mint élő személy által láthatatlanul éppoly bizonyosan a mienk a mennyei Atya és az egyszülött megváltó Krisztus, amilyen bizonyosan őt látták és hallották testileg az első tanítványok (Máté 28, 20). Krisztus jelenléte a mindenkori mában annyi, mint a személyesen beszélő, tanító és vezető–vigasztaló Szentlélek mibennünk. Szentlélek tesz bizonyossá nemcsak a karácsony csodájáról, hanem a feltámadás és a mennybemenetel misztériumáról és a hitnek minden dolgáról.

Szentlélek valóban az élő kulcs, aki hitünknek valamennyi titkába és csodájába, az élet és a halál mélységeibe és magasságaiba elvezet. Ezért hangzik szünet nélkül a könyörgés: „Jövel Szentlélek Úr Isten, töltsd bé szíveinket éppen”, vagy amint a régiekkel együtt imádkozzuk: „Veni creator Spiritus” = „Jöjj teremtő Szentlélek”.

Tőkés István: Hétköznapok - ünnepnapok

 

Május 27. • Pünkösdvasárnap

10.00 óra: Istentisztelet, úrvacsora - igét hirdet Jakab Bálint lelkipásztor
Konfirmációi fogadalomtétel és az 50 éve konfirmáltak fogadalmi megerősítése.

Május 28. • Pünkösdhétfő

10.00 óra: Istentisztelet, úrvacsora - igét hirdet Szakál Elemér ny. esperes

 

 

Kicsi országunk van, kincseit mégis alig ismerjük. Szűkebb pátriánk, a Dunántúl bővelkedik látnivalókban, amelyet egy-egy napon érdemes végig látogatni, különösen egy gyülekezeti csoporttal, hiszen a látnivalók szépsége lelkiekkel párosul.

Május első szombatján így jutottunk el a Balaton-felvidékre, egy busznyi nép, szombathelyi reformátusok. A tó északi partjától alig néhány kilométerre megbúvó kisfalvak építészeti és természeti csodákat kínálnak.

 

Valaha itt hullámzott a Pannon tenger, mondják a tudósok, és ennek nyomai azok a kőcsodák, amelynek egyediségét az idő évmilliói és a bányászat alakította.

 

Szentbékkálla, Hegyestű kínálta a természeti szépségeket, Köveskál, Zánka a lelki találkozást, a református önazonosság megerősödését. Monoszló a hiányérzetet és a templomkert nyugalmát. Sajnáljuk, hogy nem láthattuk belülről az Árpád-kor templom maradványait és azt az egyedülálló fülkét, amely különlegessége, hogy valamikor ott egy esztergomi érsek nyugodott – egy református templomban. A késő délutánba hajló órán Badacsony egyik teraszán pedig a hegy levét lehetett megízlelni, akinek sokat adott a napi gyaloglás.

 

Gyermekeink öröme, édesanyák féltése, édesapák mosolya, az együttlét mindennél többet jelentett. Isten ajándéka volt a gyönyörű, kirándulásunkra szabott idő. Mert akik Istent szeretik, minden javukra szolgál, még az időjárás is. Köszönjük a szervezést, a részvétet, a jókedvet, s ha lesz még ilyen kirándulás, hívunk megélni a Krisztus közösséget ily módon is.

-szo-

 

• Kocsis Tibor és Kocsis T. Krisztián előadásáról

A magyar királyi csendőrséggel kapcsolatos sztereotípiákkal és az utókor politikai indíttatású hamisításaival számolt le a két előadó a Szenczi Molnár Albert Református Értelmiségi Kör első rendezvényén. A szombathelyi – ma már nyugdíjas hadmérnök - Kocsis Tibor évek óta kutatja az 1881-ben létrehozott szervezet tevékenységét, s a téma fia érdeklődését is felkeltette. A gyülekezet érdeklődő hallgatósága előtt elmondták: a belső rend védelmére megalakított fegyveres testület lényegében „a vidék rendőrsége” volt, amely a 19. század végétől nagyon hamar helyreállította a meglehetősen rossz közbiztonságot. 1920 után pedig az ország katonai védelmében is szerepet vállaltak. Szilárd erkölcsük és vallásos meggyőződésük is hozzájárult tevékenységük eredményességéhez és ez vált tiszteletük alapjává is. A kistelepüléseken, ahol jól ismertek mindenkit, a kisebb-nagyobb bűncselekmények 90-100 százalékát felderítették. Már megjelenésük is tekintélyt parancsolt, de tisztelet övezte őket azért is, mert jól képzettek voltak, s ismeretlen volt körükben a korrupció.

Kocsis Tibor

A csendőrök 80 százaléka vidéki származású volt, és öt évig tanult, hogy előbb járőrkísérő legyen, majd tovább haladhasson a ranglétrán. Szigorú feltételeknek kellett megfelelniük: a fizikai alkalmasságon és a képzésen túl, nősülniük is csak engedéllyel lehetett. Cserébe viszont jó fizetést és egzisztenciális biztonságot kaptak.

1920 és ’45 között a csendőrképzés egyik fellegvára éppen Szombathelyen volt. 1920-ban kezdték építeni a mai Vas Megyei Rendőrfőkaptányság épületét, amely eredetileg csendőrkerületi parancsnokság volt. A tanítás 1927. március 21-én kezdődött 160 hallgatóval.

Kocsis T. Krisztián

A csendőrség létszáma 1922-ben még 22 ezer volt, amelyből a háború végére – a fronton elesettek nagy száma miatt – csak néhány ezer maradt. 1945 után sokan emigráltak, az itthon maradottakra pedig megaláztatás, internálás, börtön várt, tanulniuk nem lehetett, s örülhettek, ha valami alantas munkát kaptak. Csak a rendszerváltás után, 1991-ben rehabilitálta az Alkotmánybíróság a szervezetet. Megítélésük azonban ma is inkább negatív: a deportálások miatt antiszemitának bélyegzik őket sokan (az előadók szerint nem meggyőződésből hajtották végre a parancsot, szabályzatuk kifejezetten tiltotta a zsidókkal szembeni kegyetlenkedést), az utóbbi években, évtizedekben keletkezett filmek pedig szinte kivétel nélkül kigúnyolják a csendőröket.

Az előadók a hallgatóság kérdéseire is válaszoltak, többek között arra, hogy a frissen megalakított szervezet az Osztrák-Magyar Monarchiában a bécsi udvar kinyújtott karja volt-e, mi volt kikezdhetetlen tekintélyük alapja, hogyan intézkedhettek, és milyen sors jutott nekik a háború után. A beszélgetés közben szóba kerültek a csendőrséggel kapcsolatos anekdoták, történetek is, amelyeket a közönség tagjai még szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak.

Az előadók kutatásaik eredményét szeretnék könyvben megjelentetni, ehhez mindenféle támogatást szívesen fogadnak.


-ti-

 

Április 29-én, vasárnap 17 órakor  a SZMA Kör szervezésében előadást tart:
Kocsis Tibor/ifj. Kocsis Tibor: A magyar királyi csendőrség erkölcse és vallásossága címmel.
Az előadást beszélgetés és teázás követi.
Helyszín: Alagsori nagyterem.

Mindenkit szeretettel várunk.

 

 

Jakab Bálint tiszteletes kezdeményezésére 2012. március 28-án megalakult gyülekezetünk értelmiségi köre. A Református Értelmiségi Kör nagy prédikátorunk, Szenczi Molnár Albert nevét vette fel. A tiszteletes meghívásának örömmel tettünk eleget, mert többen gondoljuk úgy a gyülekezetben, hogy szükség van ilyen bemutatkozásra, összejövetelre, melyet szeretnénk kiterjeszteni, azaz a templom és a gyülekezet falain kívül is népszerűsíteni.

 

Terveink között szerepel színvonalas előadások szervezése, neves előadók - Köntös László, Szabó András - meghívásával. Az első előadást április 29-ére tervezzük.

Az előadásokat természetesen bárki meghallgathatja, ezért szeretnénk, ha előadásainkra minél többen eljönnének. Ez a rendezvénysorozat is épülésünkre, hitünk megerősítésére szolgál.

 

Sipőczné Miglierini Guiditta

 

Letölthető programfüzet

 

A gyülekezet Presbitériumának határozata értelmében az egyházfenntartói járulék mértéke 2012-re a nettó jövedelem 1 %-a, illetve évi 8000 Ft.

 

Aki még az idei évben rendezni szeretné esetleg elmaradt egyházfenntartói járulékát, megteheti:
- személyesen a Lelkészi Hivatalban istentisztelet előtt vagy után, esetleg hétköznapokon,
- sárga csekken, ami elvehető a templomban vagy a Lelkészi Hivatalban,
- átutalással a 10990005-00000008-44310008 számlaszámra az egyházközség címére.

Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten". (2Kor 9,7)

 

1861. szeptember 13-án, egy ügyvéd lakásán jöttek össze Szombathely evangélikus és református képviselői, hogy megalakítsák a város első protestáns gyülekezetét. A korabeli feljegyzés szerint az akkori hétezer lakosból hetvenen voltak evangélikusok és húszan reformátusok. Miért ennyien? Szombathely a győri püspökség birtoka volt, ezért bár a püspök nem, de a mindenkori intézője személyesen jelen volt, és megakadályozta a protestánsok városba költözését a reformáció idejében, és az azt követő háromszáz esztendőben. A városi tanács határozatba foglalta, hogy tilos a város területén protestánsnak és zsidónak házat venni, vállalkozásba fogni vagy üzletet nyitni. Ennek ellenére mesteremberek jöttek, később tisztviselők Vas vármegye területéről, Ausztriából, sőt Németországból is. Az 1848. évi XX. tc. tette lehetővé jogilag a protestánsok városba telepedését. Érdekes előzmény, hogy a Mária Terézia által 1777-ben felállított tíz magyarországi püspökség egyikének székhelye Szombathely lesz. Az első püspök, Szily János II. József Türelmi Rendeletének kiadását követően felment Bécsbe tiltakozni és követelte a rendelet visszavonását, illetve nehezményezte, hogy eltörölték a protestánsok testi fenyítését és kezdeményezte annak visszaállítását. Munkálkodásának hevességére jellemző, hogy a Habsburg császári udvar kitiltatta a püspököt Bécs területéről. Ilyen légkörben szökken csírába a protestáns lét Szombathelyen. 1848-at követően a nemzeti ellenállás érzését is felvállalva érlelődik a közös, protestáns gyülekezet alakulásának gondolata. 1861-ben szervezetten létrejön a gyülekezet, jogi kereteit később fogalmazzák meg, a lélekszám arányában állapítják meg a presbiterek felekezeti arányszámát, lelkészt választani pedig a mindenkori többségnek van joga a megállapodás szerint. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy mindig evangélikus lelkésze volt a gyülekezetnek, a reformátusok lelki igényeit, illetve az úrvacsoraosztást az Egyházasrádócról időnként bejáró lelkész látta el. 1896-ban épült fel a város első protestáns temploma, a torony tetején kereszt és csillag kap helyet. Ez ma is látható, miként a két festett ablak is, ahol Luther és Kálvin néz egymással szembe. A kiegyezést követően az önálló magyar hadsereg megszervezésével protestáns tábori lelkészek kerülnek a városba, többnyire reformátusok, akik az itteni református hívek lelkigondozásával és a szükséges szolgálatok ellátásával is törődnek. 1915-18 között történik egy próbálkozás a különválásra. Ezt elodázza a világháború, majd a trianoni tragédia, amelynek következtében felduzzad a határon túlról, döntően Erdélyből érkező reformátusok száma. Ez a nemzeti tragédia jóra fordul a szombathelyi reformátusok életében, tíz évvel később, 1928. január 1-vel kimondják a református gyülekezet önállóságát. A hívek még tíz évig, a református templom megépítéséig a mai evangélikus templomba járnak, de a gyülekezeti élet már egy más mederben zajlik, ugyanis püspöki megbízással állandó lelkésze van a gyülekezetnek Bódás János lelkipásztor-költő személyében, aki 1934-től első megválasztott lelkipásztora lesz a gyülekezetnek.

Jakab Bálint Mihály

 

Ha

- eleged van a mindennapi taposómalomból...
- szeretnél egy este beszélgetni...
- van mondanivalód a hozzád hasonlóan gondolkodóknak...
- szívesen meghallgatnál másokat...
- érdekel a Biblia...
- szeretnéd jobban megismerni a reformátusságot...
- bográcsoznál, kirándulnál, vagy szívesen futnál össze jó ismerőssel egy kávézóban...

Ha van ötleted mindezt valóra váltani, várunk szerdánként este fél 7-kor a templom alagsori kistermébe.

Kihívás: ezt közösséget fel kellene építeni!

Első alkalom: 2011. október 5.

 
Ajánló

Ma 2018. február 19., hétfő, Zsuzsanna napja van. Holnap Aladár és Álmos napja lesz.
Ki olvas minket
Jelenleg 37 vendég olvas minket