Szombathelyi Református Gyülekezet

+36 94/313-917

.

Kérjük, hogy SZJA 1+1 %-át ajánlja fel az adóbevallás rendjén a:
Magyarországi Református Egyház

0066


Szombathelyi Református Templomért Alapítvány

19247919-1-18


részére

Ajánló

• A vasárnapok közé beiktatódik azÁldozócsütörtök”, vagy amint mi, reformátusok szívesebben nevezzük: a Mennybemenetel ünnepe, Krisztus mennybemenetelének az emlékére (Márk 14, 19; Cselekedetek 1, 11), jeléül annak, hogy immár minden hatalom az övé mennyen és földön. Az erre következő vasárnap neve: „Exaudi” = „Halld meg, Uram, hangomat, mert hívlak; irgalmazz nékem, és hallgass meg engem” (Zsoltárok 27, 7). • Tőkés István: Hétköznapok, ünnepnapok - avagy az idő a keresztyén ember életében

2012. május 17-én délután 6 órakor ünnepi istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk!

• Kocsis Tibor és Kocsis T. Krisztián előadásáról

A magyar királyi csendőrséggel kapcsolatos sztereotípiákkal és az utókor politikai indíttatású hamisításaival számolt le a két előadó a Szenczi Molnár Albert Református Értelmiségi Kör első rendezvényén. A szombathelyi – ma már nyugdíjas hadmérnök - Kocsis Tibor évek óta kutatja az 1881-ben létrehozott szervezet tevékenységét, s a téma fia érdeklődését is felkeltette. A gyülekezet érdeklődő hallgatósága előtt elmondták: a belső rend védelmére megalakított fegyveres testület lényegében „a vidék rendőrsége” volt, amely a 19. század végétől nagyon hamar helyreállította a meglehetősen rossz közbiztonságot. 1920 után pedig az ország katonai védelmében is szerepet vállaltak. Szilárd erkölcsük és vallásos meggyőződésük is hozzájárult tevékenységük eredményességéhez és ez vált tiszteletük alapjává is. A kistelepüléseken, ahol jól ismertek mindenkit, a kisebb-nagyobb bűncselekmények 90-100 százalékát felderítették. Már megjelenésük is tekintélyt parancsolt, de tisztelet övezte őket azért is, mert jól képzettek voltak, s ismeretlen volt körükben a korrupció.

Kocsis Tibor

A csendőrök 80 százaléka vidéki származású volt, és öt évig tanult, hogy előbb járőrkísérő legyen, majd tovább haladhasson a ranglétrán. Szigorú feltételeknek kellett megfelelniük: a fizikai alkalmasságon és a képzésen túl, nősülniük is csak engedéllyel lehetett. Cserébe viszont jó fizetést és egzisztenciális biztonságot kaptak.

1920 és ’45 között a csendőrképzés egyik fellegvára éppen Szombathelyen volt. 1920-ban kezdték építeni a mai Vas Megyei Rendőrfőkaptányság épületét, amely eredetileg csendőrkerületi parancsnokság volt. A tanítás 1927. március 21-én kezdődött 160 hallgatóval.

Kocsis T. Krisztián

A csendőrség létszáma 1922-ben még 22 ezer volt, amelyből a háború végére – a fronton elesettek nagy száma miatt – csak néhány ezer maradt. 1945 után sokan emigráltak, az itthon maradottakra pedig megaláztatás, internálás, börtön várt, tanulniuk nem lehetett, s örülhettek, ha valami alantas munkát kaptak. Csak a rendszerváltás után, 1991-ben rehabilitálta az Alkotmánybíróság a szervezetet. Megítélésük azonban ma is inkább negatív: a deportálások miatt antiszemitának bélyegzik őket sokan (az előadók szerint nem meggyőződésből hajtották végre a parancsot, szabályzatuk kifejezetten tiltotta a zsidókkal szembeni kegyetlenkedést), az utóbbi években, évtizedekben keletkezett filmek pedig szinte kivétel nélkül kigúnyolják a csendőröket.

 

 

Az előadók a hallgatóság kérdéseire is válaszoltak, többek között arra, hogy a frissen megalakított szervezet az Osztrák-Magyar Monarchiában a bécsi udvar kinyújtott karja volt-e, mi volt kikezdhetetlen tekintélyük alapja, hogyan intézkedhettek, és milyen sors jutott nekik a háború után. A beszélgetés közben szóba kerültek a csendőrséggel kapcsolatos anekdoták, történetek is, amelyeket a közönség tagjai még szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak.

Az előadók kutatásaik eredményét szeretnék könyvben megjelentetni, ehhez mindenféle támogatást szívesen fogadnak.

 

-ti-

 

Május 5-én, szombaton egynapos gyülekezeti kirándulásra megyünk a Balaton-felvidékre. Legfontosabb látnivalók: Zánka, Monoszló, Köveskál református templomai, Hegyestű és más természeti szépségek.
Költség: önköltség, kb. 2000 Ft/fő.
Indulás: 8 órakor a református templom elől.

 

Jakab Bálint tiszteletes kezdeményezésére 2012. március 28-án megalakult gyülekezetünk értelmiségi köre. A Református Értelmiségi Kör nagy prédikátorunk, Szenczi Molnár Albert nevét vette fel. A tiszteletes meghívásának örömmel tettünk eleget, mert többen gondoljuk úgy a gyülekezetben, hogy szükség van ilyen bemutatkozásra, összejövetelre, melyet szeretnénk kiterjeszteni, azaz a templom és a gyülekezet falain kívül is népszerűsíteni.

 

Terveink között szerepel színvonalas előadások szervezése, neves előadók - Köntös László, Szabó András - meghívásával. Az első előadást április 29-ére tervezzük.

Az előadásokat természetesen bárki meghallgathatja, ezért szeretnénk, ha előadásainkra minél többen eljönnének. Ez a rendezvénysorozat is épülésünkre, hitünk megerősítésére szolgál.

 

Sipőczné Miglierini Guiditta

Letölthető programfüzet

A gyülekezet Presbitériumának határozata értelmében az egyházfenntartói járulék mértéke 2012-re a nettó jövedelem 1 %-a, illetve évi 8000 Ft.