"Jézus Krisztus, akit mi Keresztyének egyedüli Megváltónknak vallunk, ezt hagyta tanítványaira: Ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Évek óta Szombathely városának meghívására november 1-jén, a halottakra való emlékezés kegyeletének jegyében a történelmi egyházak képviselőiként szólunk hitünk igazságában az örökélet reménységéről. A kegyelet e különleges idején üzenünk mindannyiunk Urának és Megváltójának szolgáiként. Üzenünk és megmutatjuk, hogy a különbözőségben tudunk közösen bizonyságot tenni. Nekünk, evangélikusoknak és reformátusoknak ezek a napok azért is különösek, mert legmeghatározóbb történelmi örökségünkre, a Reformációra emlékezünk egy nappal előbb. Megbotránkozással szembesültünk a Jáki úti temetőben november 1-jén tartott ökumenikus istentiszteleten a katolikus szolgálattevő nagy nyilvánosság előtt tett kijelentéseiről. Mondataiban kétségbe vonta egyházaink létjogosultságát. Többen a helyszínen velünk együtt megbotránkoztak, s nem csak a két protestáns felekezet hívei. Egyházaink évszázadok óta állnak nemzetünk szolgálatában. A 2001-es népszámlálás szerint ma már ebben a városban is a magukat egyházhoz tartozóknak vallók között tíz százalékot tesznek ki a protestáns hívek. E több mint hatezer ember nevében kikérjük létjogosultságunk megkérdőjelezését, annál is inkább, mert idén, pár nappal ezelőtt ünnepeltük a szombathelyi protestáns egyház alapításának százötvenedik évfordulóját. A továbbiakban formális ökumenizmusban részt venni nem kívánunk, csak az egymás örökségének kölcsönös tiszteletben tartása mellett a testvéri szeretet jegyében. Egy családban a kis testvér is testvér. Krisztus értünk is meghalt a kereszten."
G. Labossa György, Hasza Mónika, Papp Judit és Jakab Bálint Mihály