Mondhatnám, régi hagyomány a reformátusoknál, hogy minden nagy közösségi alkalomra az érintett családok különösen odafigyelnek. Keresztelő, konfirmáció, esküvő, temetés sosem csak családi esemény volt, hanem közösségi is.
A modern lét kikezdte ezt a fajta gondolkozást, de kikezdte sokaknál az odatartozásnak a tudatát is.
Ezért is öröm, hogy a szombathelyi református gyülekezetben minden konformáció előtt a konfirmandusok szülei, nagyszülei a lelkipásztor felhívására szívesen felvállalják az ilyenkor szokásos és különlegességnek számító templomtakarítást. Az idei évben is, Pünkösd nagyhetének csütörtök délutánján. Miért fontos ez? Hogy tiszta legyen a templom Pünkösdre, mikor megérkeznek vendégek. Ez az első és kézenfekvő válasz. De másért is fontos: jelzi az odatartozást, az egyház iránti szeretetet. Az a kétórás munka, ami a portörlés, templompad lemosás, alapos padlófelmosás, egyben az ünnepi nagytakarítás is. És mégis arról beszél, hogy különböző helyzetű emberek ugyanannak a hatalmas Istennek dicsőségére egyet tudnak tenni.
Aki kimaradt vagy ki akart maradni, magyarázatot kereshet és találhat. Nem az egyház, hanem az a valaki, valakik lesz vagy lesznek szegényebbek, akik nem tapasztalják az Isten iránti önzetlenség gyönyörűségét. Jó volt látni a munka közbeni beszélgetéseket, az együvé tartozás megfoghatóságát.
Köszönjük ismétlen a szombathelyi református gyülekezetben az idei Pünkösdön konfirmálók mindazon hozzátartozóinak, akik kitakarították a templomot, széppé téve azt az ünnepségre.
Isten áldása kísérje mindenki életét!
A Szentlélek szép és tiszta templomba ígérkezik a szombathelyi konfirmandusok, hozzátartozóik és az ünnepen ott lévők részére. Újólag köszönet érte!
-szo-